Bármilyen jól hangzik egy magyarázat, gondoljunk arra, hogy évszázadokkal ezelőtt nem a turisztikai marketinges gondolkodás volt a meghatározó a települések névadásakor.

Zirc az ország legmagasabban, 400 méteren fekvő városa. Nevezik a Bakony fővárosának és szívének is. Vannak azonban, akik úgy tudják, hogy a város is innen kapta a nevét: azt jelenti, ’szív’. A nyest legalábbis ezt hallotta, amikor a városban járt.

Ezt a verziót a Wikipédia is említi:
Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szláv „src” (szerdce= szív) szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a zsirec = makkoltatás szóból eredeztetik vagy a crk = egyedül álló kis templom jelentésű szóból.

A magyarázat első pillantásra nem tűnik kizárhatónak. A nem példa nélküli, hogy a szó eleji [sz] [z]-vé vált: eredetileg [sz] volt a Zala elején is (gondoljunk a gyakori Szalay családnévre!), és Zamárdi neve is a szamár szóból származik. Az ősszlávban meglevő [d] a mai szláv nyelvekben is kiesett, csak a csehben, a szlovákban és az oroszban maradt meg.

Tudta-e?
Zirc leghíresebb szülötte Reguly Antal, aki – többek között – a manysi nyelv és néprajz egyik legjelentősebb kutatója volt. Róla van elnevezve a városban szinte minden jelentős intézmény. A nevét viselő múzeumról évekkel ezelőtt írtunk – azóta örvendetesen megújult, a környéken járva érdemes felkeresni.

Kevésbé meggyőző azonban a magyarázat jelentéstani oldalról. A „Bakony szíve” meglehetősen modern ízű turisztikai szlogennek tűnik, és általában sem jellemző, hogy testrészekről, pláne belső szervekről nevezzenek el településeket (Bakonybél sem a szervről, hanem a bél ’belső rész’ szóról kapta nevét). Mivel a települések gyakran templomuk védőszentjéről kapják nevüket, felmerülhetne, hogy egy Jézus Szent Szívének szentelt templomról kapta nevét, de egyrészt ez is példa nélküli lenne, másrészt egy ilyen magyarázat csak akkor lenne igazán meggyőző, ha tudnánk ilyen templomról.

A másik két magyarázat még kevésbé meggyőző: a [zs] > [z] változás sokkal kevésbé valószínű, mint a [sz] > [z] változás; a [crk] > [zirc] változás pedig egészen valószínűtlen. Érdekes módon a Wikipédia csak egyetlen magyarázatra nem utal, arra, amit a nyelvtudomány elfogad.

Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában amellett foglal állást, hogy a szó a szláv *sirъ [sziru] ’árva, magányos’ szavával van összefüggésben: ebből képezték a *Sira [szira] személynevet, ebből pedig a *Sirici [szirici] szót, melynek jelentése ’Szira emberei, utódai’. Ugyanez eredetű az északkelet-németországi Hohenzeritz nevének (pontosabban annak utótagjának, hohen ’felső’) eredete.

Kiss Lajos azt is említi, hogy felmerül az is, hogy a szintén Veszprém megyei Borszörcsök és Karakószörcsök nevének utótagja is a *sirъ [sziru] ’árva, magányos’ tőből alakult névből származik, de ezt kevéssé tartja valószínűnek, bár a szóelemet személynévből eredetezteti. Tévedünk azonban, ha Borszörcsök nevében a bor szót sejtjük: valójában a Bors személynév rejlik benne. Karakószörcsök nevének előtagja viszont a vas megyei Karakó, a csehországi Krakov, illetve a lengyelországi Krakkó (lengyelül Kraków [krakuv]) nevével azonos eredetű: személynévből származik. A magyar Wikipédia magyarázatát, miszerint egy egykor ott élt kelta nép nevéből eredne a városnév, Kiss Lajos nem említi (de az angol és a lengyel Wikipédia sem). Mivel az információ forrása nincs megadva, valószínűleg ismét a magyar Wikipédia-szerkesztők irodalmi munkásságának részével van dolgunk.

Forrás: http://www.nyest.hu/hirek/zirc-a-bakony-szive