Végtelenül hullámzó dombok, kisebb-nagyobb sziklák alatt és között kanyargó patak, a kertek színes kerítései és mozdonyfütty, naponta tízszer. A Magas-Bakonyban tett túra már leszállás előtt elkezdődhet.
Régen magunk mögött hagytuk Győrt és Pannonhalmát, az erdőbe érve pedig már az útátjárókat is; kissé lelassulva, de szüntelenül kapaszkodik a vonat a meredek emelkedőn. A pálya emelkedése 25 ezrelék, vagyis 100 méterenként 2,5 méter szintklünbséget győz le. Autóval még ötödikben is épphogy észrevennénk, itt viszont a Bz motorkocsi bő két autónyi teljesítménye három negyvenszemélyes kocsit mozgat: kétségtelenül a közlekedés legkörnyezetkímélőbb módja ez, de az előny főleg sík vidéken jelentős. Az itteni emelkedő vasúton egyedülállóan meredek, idehaza még fele ekkora lejt viszonyok is ritkák.
Az erdőbe érve így is egyre kisebb mélységben látjuk a szemből folyó Cuha-patakot, ami aztán egy sziklabevágás után eltűnik a mélyben, a táj helyébe pedig hirtelen sötét betonboltozat kerül: a Cuha-szurdok első völgyhídját azonnal követi az alagút, amiből újabb kettő, szinte egymást éri a szűk völgyben. A ragyogó napfény és gyenge neonfény gyors váltakozásai közt éppen hogy van idő megcsodálni a pálya fölé magasodó sziklákat, a túloldalon pedig a patakot, ami mély szurdok helyett itt már mintegy karnyújtásnyi távolságban folyik.
A szűk ívekben a vonat maradék lendülete is elveszni látszik, a sebesség szinte csak jelképes: rohanó erdő helyett végre kis és nagy fákat, odúkat, köveket, elröppenő madarakat látunk! Az utolsó alagút után aztán tágasabb mező mellé érünk, a menetszél újra átjárja az utasteret, a motorzaj is végre alábbhagy kissé. A Bakony mintha megszánta volna a kitartóan dolgozó járművet, a látványos belépő után, a türelemért cserébe látni engedi a csak alaposabb szemlélődéssel észrevehető, igazi kincseit: a hatalmas erdőket, rendezett kerteket, a négyszáz méter magasságot is elérő fennsík tiszta levegőjét.A Cuha-völgy rövid, szélesebb szakasza a szurdok és Porva-Csesznek állomás között
Technikai oldalról nézve, a Cuha-völgyi vasút nem tartozik a „kisvasutak” közé, hiszen egy normál nyomtávú, a MÁV országos közforgalmú hálózatához tartozó mellékvonal. Elhelyezkedése és funkciója alapján viszont igazi erdei vasút is lehetne, amely minden évszakban szállítja a kirándulókat a Magas-Bakony látnivalóihoz. A vasútvonal műemléki védettségű műtárgyai (kőhidak, támfalak, alagutak) szintén „hívószó” lehet a kirándulók számára.
Technikai oldalról nézve, a Cuha-völgyi vasút nem tartozik a „kisvasutak” közé, hiszen egy normál nyomtávú, a MÁV országos közforgalmú hálózatához tartozó mellékvonal. Elhelyezkedése és funkciója alapján viszont igazi erdei vasút is lehetne, amely minden évszakban szállítja a kirándulókat a Magas-Bakony látnivalóihoz. A vasútvonal műemléki védettségű műtárgyai (kőhidak, támfalak, alagutak) szintén „hívószó” lehet a kirándulók számára.
Utazás a fenyőfői ősfenyvesben
A vasút gyalogosan vagy kerékpárral elérhető látnivalók egész sorát fűzi fel: északról dél felé haladva, elsőként Pannonhalmán halad keresztül, majd a Bakonyba érve, Fenyőfő és Bakonyszentlászló határában áthalad hazánk egyik botanikai különlegességén, az utolsó jégkorszakból itt maradt homoki erdeifenyvesen. A fenyőerdő déli szélén található Vinye a környék egyik idegenforgalmi központja, a környező városokból érkező osztálykirándulások egyik leggyakoribb célpontja. Innen közelíthető meg a Cuha-patak szurdoka is. A következő megálló, az erdő mélyén fekvő, közúton megközelíthetetlen két vágányos Porva-Csesznek állomás büfével és turistaházzal, amely jelzett turistautak kiindulópontja.
Zirc, „a Bakony fővárosa”: itt keresztezi a vasútvonalat az Országos Kéktúra útvonala, és innen indul a 2014-ben tíz éves Közep-Dunántúli Piros ösvénye is. Az arborétumon és a középkor óta létező apátságon kívül itt hosszan nyitva tartó élelmiszerboltok és számos távolsági buszjárat átszállási kapcsolata is található. A vasút a város határán túl éri el legmagasabb pontját, az olaszfalui vízválasztó alagútjának kapujában mért 401 méter egyben az ország vasúthálózatának „csúcspontja” is. Innen már meredeken ereszkedünk, a hóbiztos síterepet kínáló Eplényen át egyenesen Veszprém felé. A dombokra épült várost már messziről meglátjuk, miközben az erdőt elhagyva átrobogunk az utolsó két völgyhídon: a Répás- és Gyökeres-árok völgyhídjai egymástól alig száz méterre találhatók. Veszprém vasútállomására érkezve, általában Budapest és Ajka felé is rendelkezésre állnak csatlakozások, a városközpont és az ottani buszpályaudvar pedig az állomás előtti térről induló helyi buszjáratokkal érhető el.
Érkezés Zircre a székesfehérvári országúton, háttérben a távoli Kőris-hegy lapos csúcsával
Forrás: http://www.turistamagazin.hu/vaskereken-a-bakonyon-at-a-cuha-volgyi-vasut.html?kezd=90
